Ilyen lehetséges? 10. rész

10. rész

Azt gondoltam arról lesz emlékezetes a mai nap, hogy Baekhyunnal összeköltözünk, de most mindketten megdermedten néztünk a nő szemébe, aki hol engem, hol Baeket vizslatta.

- Basszus - vettem ki végre a kezem a nadrágjából. - Megmagyarázom.

- Azt gondolom - tette keresztbe a kezét, de a szemében mosoly csillogott.

Baekhyun enyhe pírral az arcán leszállt rólam  és visszavette a pólóját.

- Figyelj Yoora - pattantam fel és rohantam a nővérem felé - el akartam mondani.

- Miért csinálsz úgy mintha meg akarnálak ölni? - mosolyodott el.

- De hát...

- Chanyeol mit mondtam neked mindig egy párkapcsolatról? - simogatta meg az arcom.

- Hogy a legjobb embert válasszam magam mellé.

- Így van - mosolygott kedvesen - Mondtam én valaha, hogy lánynak kell lennie?

- Nem.

- Na akkor most mutasd be a nővéred a barátodnak - nézett el mellettem és Baekkel kezdett szemezni.

Intettem páromnak, hogy jöjjön közelebb ő pedig a leggyönyörűbb mosolyával sétált felénk.

- Byun Baekhyun - hajolt meg.
Mögé álltam és vállára tettem a kezem.
 - Ő a nővérem Park Yoora .

Párom a kezét nyújtotta, de tesóm máshogy gondolkodott és szorosan ölelte a nála pár centivel magasabb fiút.

- Istenem de helyes vagy - fogta arcát két keze közé szegény meg csak pislogott rá. - Neked miért nincs ilyen szép arcod?- nézett rám.

- Tudod a gének - vontam vállat. - Ne foglalkozz vele nem normális - veregettem hátba páromat, aki csak mosolygott.

- De kis pimasz vagy, lecseréllek - nyújtotta ki a nyelvét.- Baekhyun lesz az új öcsém.

- Mindig akartam tesót - mondta nevetve neki.

- Anyádnál mondtam, hogy Yoora haza akar majd vinni - hagytam ott őket és magamra vettem a felsőmet.

- De meséljetek már miért ilyen üres a lakás - nézett körbe.

- Költözök.

- Hová?

- Hozzám.  

Elég értetlenül nézett és tudtam jól mi lesz a következő kérdése és a válasz után agyon fog ütni.

- Mióta is vagytok ti együtt?

- Majdnem egy éve - válaszolta Baekhyun én meg hátráltam, amikor nővérem gyilkos tekintettel méregetett.

- Park Chanyeol - mutogatott fenyegetően felém. - Te kis hazug. Milliószor kérdeztelek, hogy van-e valaki a láthatáron? Hogy van-e valami mesélni valód? Ő - húzta megint maga mellé Baeket - talán nem említésre méltó?

- De az, viszont ezt telefonba kellett volna mondanom?

- Talán nem tudod merre van a buszmegálló? Egy órára lakom tőled és eszedbe se jutott, hogy átgyere, amikor meg én jöttem akkor se mondtál semmit.

- Ne haragudj noona, de féltem beszélni róla. - hajtottam le a fejem és borzasztóan szégyeltem magam.

- Gyertek adjuk le a kulcsot és otthon mindent megbeszélünk - jött mellém Baek és megsimogatta  a hátamat.

Így is tettünk. Szép csöndben felvettük a cipőnket és lesétáltunk a főbérlőhöz, akinek illedelmesen megköszöntem, hogy évekig itt lakhattam. Ő bejelentette, hogy szeretne még látni úgyhogy ha erre járok nyugodtan ugorjak be egy tára.

Baek házáig, vagyis most már a közös otthonunkig csöndben maradtam. A buszon ők beszélgettek, de én csak az ablakon bámultam ki. Noona nagyon jól fogadta, hogy egy fiúval járok és igazán jól kijöttek. Biztos nagyon fogják szeretni egymást hisz hasonlóan pörgősek mindketten, Azonban már megint el kezdett aggasztani, hogy mi lesz anyuékkal. Ők már nem fogják ilyen jól viselni, hogy az egyetlen kicsi fiúk meleg lett. Mégis annyira szeretném már ha tudnának róla, hogy boldog vagyok. Mindenképp haza viszem őt nemsokára, hiszen már a nővérem is mellettünk áll nem csak Baek anyukája. Komótosan ballagtam mögöttük és hallgattam, ahogy a cikis gyerekkori történeteimmel szórakoztatja Baekhyunt, aki vidáman nevetett és néha hátrapislogott kedvesen mosolyogva, amit minden alkalommal viszonoztam. Szerettem, amikor boldognak láttam.

- Az igen - mérte fel a házat Yoora. - Befogadtok engem is?

- Nincs több szoba - mentem el mellette - Na meg mi lesz a Jung Su-val?

- Majd jön ő is - jött be egyből mögöttem. - Jézusom ez gyönyörű.

 Igen még mindig nagyon szép a ház csak egy két aprósággal tettük otthonosabbá a hónapok alatt. A dobozaimat délelőtt a nappaliba raktuk,hogy ne legyen útban. Majd ha noona elmegy akkor elrakjuk mindet.

- Ki vezet körbe?

- Én csinálok teát úgyhogy Baek megtennéd?

- Persze. - ezzel pedig el is indultak felfedező körútra.
Hallani lehetett Yoora ámuldozását és egy-két kissé szemtelen megjegyzését a hálóból. A zeneszobába is benéztek és valahogy sejtettem, hogy leragadnak majd. Ahogy meghallottam az első billentyű által keltett gyönyörű hangot már fogtam is a bögréket és tálcára rakva mentem utánuk. A kis asztalra raktam az italokat és én is megbabonázva néztem szerelmemet. 

 Azt a dalt játszotta, amit az első koncerten, amin ott voltam. Elmesélte pár hónap után, hogy az rólam és az irántam való érzéseiről szól. Elkezdtem énekelni a szöveget és ő is beszállt. Yoora csak boldogan váltogatta köztünk a tekintetét majd hozzám bújt én meg átöleltem őt és úgy énekeltem tovább. A dal véget ért és noona letörölt egy könnycseppet.

- Annyira összeilletek - simogatta meg a karom.

- Ja egyikünk hülyébb mint a másik - nevetett Baekhyun és Yoora is felkacagott.

- Csak te vagy képes egy ilyen szép pillanatot elrontani - pöcköltem meg a homlokát.

- Mondtad, hogy zenész vagy, de miért van két zongora?

- Régen a nappaliban lévő volt itt, de amikor Chanyeol-t megismertem akkor vettem ezt és úgy gondoltam, hogy a zeneteremben a helye.

- Elmesélitek, hogy ismerkedtetek meg? - ült le Baekhyun mellé.

- Röviden bejött az üzletbe új zongoráét és pont én voltam bent. Aztán elhívott kávézni és végül összejöttünk.

- Milyen tartalmas- rázta a fejét - Meséld el inkább te - fordult Baekhyun felé.

- Tényleg így kezdődött. Bementem az üzletbe, mert elajándékoztam a régi pianínómat, ami a nappaliban volt. Szerencsém volt, hogy Chanyeol volt bent. Szerintem első látásra beleszerettem.- nézett a szemebe a mondata közben és hatalmasat dobbant a szívem  - Nem kerülte el a figyelmem, hogy folyton figyel és nem úgy, ahogy a vásárlókat szokás. Szinte levetkőztetett a szemével.

- Azért ilyeneket ne mesélj neki.

- Pszt - intett le Yoora.

- Kicsit játszottam a zongorán és tudtam, hogy kell nekem úgyhogy megvettem. A fizetésnél meg feltűnt, hogy a nevemet anélkül is tudta, hogy említettem volna neki. Mikor rákérdeztem kinyögte, hogy megvan neki a CD-m. Igazán jól esett és mikor megtudtam, hogy több hangszeren játszik még jobban oda voltam érte. - pillantott rám megint -  Én csak zongorázni tudok, de ő csak sorolta a gitárokat, a dobokat és a végén még a zongorát is. Meg akartam hívni a koncertre, amin részt vettem, de bejelentette, hogy már vett rá jegyet. Végül kávézni hívtam, mert nem volt az a pénz, amiért kisétáltam volna az üzletből anélkül, hogy ne legyen meg a száma. - nevetett fel.
Még nem hallottam az ő szemszögét és érzéseit úgyhogy ittam minden szavát.
- Szerencsére pár nap múlva meg is ejtettük a randit és tényleg jól sikerült. Emlékeszem az első csók előtt gitározott én meg énekeltem hozzá. Akkor csúszott ki belőle, hogy szerinte tökéletes vagyok, akkor nagyon meglepett - mosolygott rám - de én is annak láttam őt. Mivel látszott, hogy nem épp barátkozás céljából találkozott velem így én kezdeményeztem.

- Mert nem tudhattam, hogy te mit szeretnél. Az üzletbe jelét se adtad, hogy tetszenék.

- Mert a seggemet bámultad. - nyújtotta ki a nyelvét Yoora pedig felnevetett.

- Ez annyira Chanyeol - bólogatott bőszen. - Folytasd.

-  Viszont nekem el kellett utaznom több, mint egy hétre Busan-ba  néhány felvétel miatt. Lényegében a kapcsolatunk elején telefonon beszéltünk csak, de mikor haza jöttem amikor csak tudtunk találkoztunk. Rengeteget voltunk együtt, randiztunk vagy csak otthon elvoltunk. Nem volt olyan nap, hogy külön aludtunk volna. Már nem is tudnék nélküle. A baráti társaságunk is jól kijön egymással, már közösnek nevezném. Megismerte anyámat és nagyon szereti őt és örül, hogy kapott még egy fiút.
- Ahogy nekem lett még egy öcsém - ölelte meg gyorsan, de hamar elengedte, hogy folytathassa a történetét.
A szülinapomon még voltunk kirándulni is. Hiába esett jó pár helyre elmentünk és még kaptam ajándékot is - emelte fel a jobb kezét, amin a karkötő csillogott és Yoora mosolyogva nézegette. - De másik napon ez a szerencsétlen össze is törte magát - csóválta a fejét.

- Mi?

- Csak a lábam tört el.

- Ne higgy neki. - mondta komolyan - Fekvőgipszet is kapott, mert az okos azt hitte tud gördeszkázni, de kigurult egy kocsi elé. Eltört a lába és megrepedt a combja meg egy bordája.

- Én erről miért nem tudtam? - kérdezte mérgesen.

- Nem akartam, hogy tudjatok róla. Tört már el máskor is csontom és volt, aki ápoljon.

- De azért elmondhattad volna.

- Akkor úgy fogalmazok, hogy nem akartam, hogy anya vagy te ott lebzseljetek körülöttem, mert akkor nem látom Baekhyunt.

- Ezt meg ne merjétek tenni még egyszer. Ha valamelyikőtöknek baja van és utólag tudom meg azt megemlegetitek. - járt köztünk a tekintete mi pedig engedelmesen bólogattunk.

Végül kimentünk a nappaliba, mert a zongoraszéken elég szűkösen fértek el én meg ácsorogtam végig. Tehát a kanapén elnyúlva beszélgettünk tovább.

- Te amúgy miért is jöttél át hozzám?

- Ó tényleg - csapott a homlokára. - Jó hírem van, de kapaszkodj meg rendesen. Kész vagy?

- Még ma elmondod?

- Nagybácsi leszel - mosolygott szélesen.

Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam. Úgy vártam már, hogy mikor lesz gyerekük, mert imádom őket. Annyiszor elképzeltem, hogy vigyázok rá és játszok vele. Ha lány lesz akkor egész nap lovacskásat játszunk és még tea partyra is képes lennék a kedvéért. Ha fiú lenne akkor fociznánk meg kosaraznánk és kalózosat játszanánk. Elvinném mindenhová. Könnyek gyűltek a szemembe a boldogságtól és gyorsan noonához mentem és megöletem.

- Ne sírj te buta - simogatta meg a hátamat.

- Gratulálok - jött oda Baek is és megölelte Yoora-t, amikor elengedtem.

- Ti lesztek a legjobb nagybácsik a Földön - buggyant ki egy könnycsepp neki is.

Megfogtam Baekhyun kezét és nyomtam egy puszit a szájára majd magamhoz szorítottam.

- Ez nagyon édes volt, csináljátok újra.- lelkesedett.

- Hagyjál - ráztam a fejem - Egyébként fiú vagy lány? - kérdeztem izgatottan, de el nem engedtem volna páromat.

- Még nem tudni. Még csak tizenkét hetes, majd egy hónap múlva kiderül.

- Te mit szeretnél jobban? - kérdezte Baekhyun.

- Talán kislányt, de igazából mindegy. Jung Su meg van győződve róla, hogy fiú - mosolygott.

Yoora még egy órát maradt majd hazament. Innen csak negyed órára lakott úgyhogy végre sűrűbben fogunk találkozni. Kipakoltuk a dobozok nagy részét majd az ágyra dőltünk kifáradva.

- Szeretem a nővéredet. - bújt hozzám Baekhyun.

- Ő is téged. Bár tudtam, hogy így lesz.

- Jössz velem fürdeni? - állt fel az ágyról Baekhyun.

- Inkább főzni kéne, mert reggel óta nem ettünk.

- Majd rendelünk valamit - közölte vállrándítás után.

- Nem Baekhyun mostantól befejezzük a rendelést.

- Én nem főzök.

- De segíthetsz.

- Én vállalom a bevásárlást és te a főzést - alkudozott.

- Ezt már egyszer hallottam tőled, mégis valahogy mindig elrángatsz magaddal és...

- Olyan vagy mint egy hisztis feleség - rohant ki az ajtón.

- Azonnal gyere vissza - mentem utána, de magára zárta a fürdő ajtaját.

- Csirkét szeretnék enni - kiabált ki nevetve.

- Te nem kapsz semmit, itt fogsz éhen halni.

- Cserébe kérhetsz tőlem valamit.

Ezernyi perverz gondolta suhant át az agyamon, de csak azért mondta, mert tudja, hogy szex-el szinte bármire rá tud venni. Most viszont megszívja az biztos.

- Legyen - hagytam ott és kimentem a nappaliba a mobilomért.
Rendeltem a kedvenc csirkémből, Baeknek olyat, ami nem csípős, mert nem szereti. Ki se jött a fürdőből, amíg meg nem hallotta a csengőt húsz perc elteltével. Akkor viszont először csak bekukkantott a konyhába én pedig már a kitálalt vacsora felett álltam keresztbe tett kézzel.

- Tehát bármit kérhetek?

- Aha - mondta kicsit félve, de beljebb sétált a helyiségbe.

- Nem fogsz utána tiltakozni ugye?

- Kezdek félni tőled - állt meg az asztal túloldalán.

- Ígérem nem fog fájni.

- Akkor essünk túl rajta. - egy sóhaj kíséretében ült le a helyére majd én is helyet foglaltam.

- Sokat gondolkoztam - kezdtem leszedni a combról a húst - Lehet nem fogod annyira élvezni - mondtam neki, amint beleharapott a csirkébe.

A tekintete aggódó lett és el is felejtette, hogy rágnia kellene. Csak nézett hatalmasra tágult szemmel és valószínűleg újra lepörgette magába mondatom értelmét.

- Azt mondtad nem fog fájni - szedte össze magát.

- Mert nem is, de tetszeni se fog.

- Én ezt nem akarom - nyelte le végül a falatot kis rágás után én pedig erre vártam.

- Most már bizony késő. - kulcsoltam össze a kezem a szám előtt. - Egy hétről van csak szó.

- Mi?- vagy két oktávval lett magasabb a hangja.

- Hagyd, hogy befejezzem. Tehát csak egy hétig kell kibírnod.

- Nem - tiltakozott egyből.

- Még nem is mondtam mit kell csinálnod.

- Látom a fejeden, hogy direkt valami nagyon szemét dolgot találtál ki.

- Az lehet, de megegyeztünk és te tartani szoktad a szavad.

- Utállak - fonta keresztbe karjait.

- Ezt tudjuk. Tehát egy héten keresztül te felelsz a kajáért.

- Ez miért is kihívás?

- Mert mint a hálóban mondtam, nincs több rendelés.

- He?

- A reggeli, az ebéd és a vacsora is a te kezed által fog készülni.
- Nem - nevetett kínjában - Nem csinálom. Találj ki mást.

- Tudtam, hogy ezt fogod mondani, hát készültem. De az sem fog jobban tetszeni. - vigyorogtam.

- Mond, aztán majd választok.

- Egy hét főzés vagy két hét szex nélkül - dőltem hátra a mondat végén.

Na ilyen arcot is ritkán vág. Úgy néz ki, mint akit épp arról kérdeznek, hogy fulladásos halált akar-e vagy máglyára vetést. Percekig nem szólt, de aztán mérgesen felkapta a tányérját és kivonult.

- Te fogsz nekem könyörögni - kiabálta vissza.

Ezek szerint két hétig nincs semmi. Azonban csak azért adtam ilyen nagy időintervallumot, mert úgysem fogja kibírni én meg nagyon szeretek nyerni. Nem fogadtunk, de a győzelem akkor is győzelem.

 

Már majdnem egy hét telt el és egész jól viselem, ő viszont néha hosszabb ideig elidőz rajtam a tekintetével vagy éppen az apró pusziból lett csók, ami szenvedélyesebbre sikeredett, mint szerette volna. Olyankor pedig mérgesen taszított el magától, mintha én te tehetnék róla, hogy nem bír magával. Igyekeztem húzni az agyát, de sajnos fordítva sült el.

Már a falat kapartam, hogy nem érhettem hozzá. Úgy döntött új szenvedélyt választ magának így elkezdett edzeni. Ezzel nem lett volna gond, ha eljár egy konditerembe, de ő otthon művelte mindezt egy szál sortban. Nem egyszer értem haza arra, hogy izzadságtól gyöngyöződve felüléseket vagy fekvőtámaszokat csinál. A nyálam kicsordul, ha arra gondolok, ahogy az izmai dolgoznak minden mozdulatnál. Aztán még futni is eljárt reggelente, amíg én aludtam és úgy időzítette, hogy akkor érjen vissza, amikor felkeltem. Csak egy hanyag csókot kaptam és elment zuhanyozni. Azonban ezt nyitott ajtónál tette minden alkalommal és tökéletesen láttam, ahogy a vízcseppek végigszáguldanak tökéletes bőrén. Mire észbe kaptam már percek óta bámultam őt az ajtóból.

- Elég perverz látványt nyújtasz ott felállva. - nevetett ki.

- Fürödhetnél csukott ajtónál is - csaptam be a nyílászárót és átkoztam magam a  hülye ötletemért.

- Most miért haragszol rám? - jött felém még vizesen és csak a dereka köré tekert törülköző takart belőle valamit.

- Nem haragszom - nyomogattam dühösen a távirányítót.

- Akkor kérem a jó reggelt puszimat - hajolt le hozzám.

- Nem.

- Miért?

- Majd ha felöltöztél -dőltem oldalra, hogy a tévét lássam és ne őt.

- Ígérem hozzád sem érek - hajolt közelebb hátra tett kézzel..

Már csak pár centi választotta el édes ajkait tőlem és vágyamat tetézte, hogy a tusfürdő illat körbelengte és az a parfüm, amit én választottam neki. Szemébe néztem majd ajkaira és egy olyan gyors puszit nyomtam rá, hogy az egy tizedmásodpercig se tarthatott.

- Tessék és most tűnés.

- De ezt én is nézni akartam - borult el mellettem és az ölembe pakolta a lábait.

Végigsimítottam a vádliján majd a combja alsó részén siklottak már ujjaim, de észbe kaptam. Összekulcsoltam a tarkómon a kezem, hogy még véletlenül se érjek hozzá újra.

- Ezt a törölközős trükköt egyszer már elsütötted. Lehetnél kreatívabb is.

- Eszembe se volt téged elcsábítani. Hidd el azt másképp tenném.

- Nem akarom megtudni.

- Ó dehogynem - ült fel és a fülembe suttogott - látni akarod, hogy utána az ágynak szegezz és addig kínozz, amíg nem könyörgök neked, hogy dugjál meg. - keze a mellkasomra simult - Élveznéd, hogy minden porcikám az érintésedért kiált - ajkai a nyakamat súrolták. - Azt kérnéd, hogy a nevedet nyögjem közbe - nézett a szemebe mosolyogva.

Le akartam törölni az önelégült vigyorát, de mielőtt megszólalhattam volna a nyakamba csókolt és megindult kifelé gondolom, hogy felöltözzön.
Utána mentem, felkaptam a vállamra és a hálószoba felé vettem az irányt. Bent az ágyra dobtam, kezeit pedig a feje fölé szorítottam. Automatikusan nyitotta szét a lábait, hogy közéjük feküdhessek. Reméltem, hogy elég nagy az akaraterőm ahhoz leálljak majd. Vadul martam ajkaira, amit viszonzott is hevesen. Hiányzott ez neki és bíztam benne, hogy ő jobban kivan mint én. Küzdött, hogy elengedjem és hozzám érhessen, de ő játszott a tűzzel. Áttértem a nyakára és őrült lassúsággal futtattam végig rajta a nyelvemet füléig.

- Ezt szeretted volna? - duruzsoltam és megharaptam picit a fülét.

Csuklóit már csak egy kézzel fogtam és  a jobb kezem combjára simított majd belemarkoltam ő pedig elfojtott egy nyögést.
- Meddig bírsz csöndbe maradni? - tértem vissza a  nyakára és hosszú csókokkal leptem be.

Tudtam jól mi az, ami miatt könyörögni fog, hogy végre történjen már valami. Túl régóta ismerem már. A nyaka hajlatába csókoltam és egyre lejebb haladtam. Kulcscsontján nyaltam végig majd mellbimbóira tapadtam és egyből megrezzent. Szerette ezt és ha lassan csináltam azt nem viselte sokáig. Hamar vonaglani kezdett, de még mindig csöndbe volt és beharapott ajkakkal viselte, ahogy másik oldalra siklottam ajkaimmal és tovább kínoztam.

- Engedd ki a hangod - haladtam hasa irányába, de ő csak megrázta a fejét.

Már nem bírtam tovább leszorítani a kezét, ahogy egyre lentebb araszoltam, de nem is kellett. Amikor elengedtem a takaró anyagába markolt. Amint a köldökébe csókoltam feljebb nyomta csípőjét többet akarva. A törölköző még takarta, de tisztán kivehető volt, hogy igen csak izgalmi állapotba került már. Nekem nagyobb volt az előnyöm, mert én teljesen fel voltam öltözve.

Belső combján haladtam apró csókokkal nemesebbik feléhez, de kikerültem merevedését és alhasán is végignyaltam.

- Hogy bírod? - néztem a szemébe, de ő csak elvigyorodott.

Egy mozdulattal szétbontottam a rajta lévő törölközőt  és végig simítottam tagján, mire egy sóhaj azért csak kicsúszott.

- Szeretnél elélvezni? - fogtam rá.

- Inkább te szeretnél nem? - pimaszkodott, de ahogy elkezdtem mozgatni rajta a kezemet hátra vetette a fejét.

- Csak mond, hogy akarod és megteszem neked - hajoltam olyan közel merevedéséhez, hogy lélegzetemet érezze magán.

- Mondtam, hogy te fogsz nekem könyörögni úgyhogy ne is próbálkozz - mondta miközben felült.

Én viszont eldöntöttem oldalra és felhúztam a csípőjét, hogy rendesen hozzá férhessek.

- Ezt ne - nyögte mielőtt nyelvem végig nem siklott bejáratán.

Eddig tartott ki erőfeszítése, mert már nem tudta visszafogni sóhajait. Amint beljebb furakodtam már nyögött is párat. Benyálaztam egy ujjam és lassan merítettem el benne.

- Tetszik? - mozgattam gyorsabban és félgömbjére hintettem néhány csókot.

A fejét a párnába nyomta és nem válaszolt. Kezem vissza siklott álló tagjára és ütemesen mozgattam rajta.

- Nem akarod, hogy benned legyek? - csúsztattam belé második ujjamat is.

- Nem - nyögte.

- Biztos vagy benne? - már nem bírtam neki sokáig ellenállni.

Újra nem válaszolt és már a harmadik ujjam is benne volt. Ha ezt így folytatom ő elmegy és én hoppon maradok.

- Mennem kéne - vettem el a kezemet és hátrébb húzódtam.

- Mi van? - kapta fel a fejét.

- Egy óra múlva mennem kell dolgozni és még van dolgom.

- Tudod kivel szórakozz- nevetett kínjában.

- Szeretnéd ha maradnék? - döntöttem hanyatt és ajkaira tapadtam.

Ő nemes egyszerűséggel nyúlt nadrágomba és mozgatta rajtam a kezét és én végleg elvesztem. Lejebb tornáztam magamról a szabadidőnadrágot és az alsót, hogy rendesen hozzám férjen. A csókot csak azért szakítottam meg, hogy felemelkedjek róla és a pólómat levehessem. Ő ezt kihasználva felült és már ajkaival zárta körbe merev tagomat. Hagytam neki egy darabig majd eltoltam.

- Még mindig menni akarsz? - mosolygott huncutul én meg levettem magamról az utolsó ruhadarabokat is.

- Dehogy - döntöttem vissza.

- Helyes - szorított magához én pedig óvatosan hatoltam belé.

Rég volt már és nem akartam, hogy nagyon fájjon neki, de Baekhyun türelmetlen volt mint mindig és néhány pillanat múlva átkulcsolta lábaival derekamat és így húzott közelebb magához. Nagyon hiányzott már. Minden porcikáját átjárta az élvezet, ahogy sóhajai sűrűsödtek. Pár perc után gyorsítottam a tempón és mivel rég volt már az utolsó együttlétünk nem kellett sokáig várni az orgazmusra egyikünk részéről se. A nevemet nyögve élvezett saját hasfalára én pedig belé.

- Hiányoztál - súgtam ajkaira.
- Nem bírtuk sokáig - nevetett.

Tényleg elindultam dolgozni és nagy meglepetésemre egy olyan ember hívott akivel rég beszéltem.
- Szia Anya - szóltam bele.
- Szervusz Yeollie, de rég beszéltünk.
- Az biztos.
- Beszéltél Yoora-val?
- Igen mesélte a babát és nagyon örülök neki.
- Én is. El sem hiszem, hogy az első unokám nemsokára megszületik - lelkesedett. -Már csak neked kellene végre egy feleséget szerezned és akkor majd ti is adhattok nekünk unokákat.
Na most mit mondjak erre? Már nem húzhatom sokáig, mert szerintem már Baekhyunt is zavarja a dolog csak nem mondja.
- Anya hétvégén átmennék, jó? - mondtam hirtelen.
- Persze, mit szeretnél enni?
- Bármi jó, de viszek valakit szóval úgy csináld.
- Valóban?
- Igen, de most leteszem, mert vásárló van.
- Jó jó persze, akkor hétvégén.
Kinyomtam és csak bámultam a kijelzőt, amíg el nem sötétedett. Nem volt senki a boltban csak féltem a kérdésáradattól. Innen nincs visszaút és ez rendben is van. Megoldjuk Baekkel akárhogy fogadják majd anyuk.
- Igen, megbirkózunk vele - mondtam ki hangosan hátha úgy jobban elhiszem.